Milyen állami nyugdíjra számíthatok?

nyugdijNem, nem azzal fogjuk kezdeni (vagy befejezni) ezt a cikket, hogy semennyire. Az, hogy az állami nyugdíjrendszer megszűnjön, a legtöbb szakért kevés esélyt lát. Azonban a régiós tendencia (tehát nemcsak hazánk, hanem a környék sok országában a Balkántól Lengyelországon át Olaszországig) a lakosságszám csökkenése, amelynek főbb okai az alacsony születésszám, a magasodó átlagéletkor, a kivándorlás és a bevándorlás hiánya. A lakosság csökkenése és az öregedő társadalom pedig még a nyugdíjkorhatár kitol(ód)ásával is azt fogja eredményezni, hogy kevesebb aktív, adókat és járulékokat fizető dolgozó jut majd egyre több nyugdíjasra. A magyarországi, úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer pedig nem garantálja, hogy a nyugdíj értéke és / vagy reálértéke nem fog drasztikusan csökkenni a közelebbi vagy távolabbi jövőben.

 

Lássuk a számokat!

 

Ha szeretünk szöszölni, akkor érdemes az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) hivatalos nyugdíjkalkulátorát használnunk. Össze kell gyűjtenünk akár 20-30 év ránk vonatkozó számait és adatait, azonban ez lesz a lehető legpontosabb szám, amit megkaphatunk.

Ha néhány kattintással akarjuk megtudni, hogy milyen nyugdíjra számíthatunk, érdemes egy másik nyugdíjkalkulátor segítségét igénybe venni, például a nyugdijbiztositas.com-on. Itt egészen pontosan 16 másodpercre lesz szükségünk, hogy megtudjuk a végösszeget. Na jó, talán egy kicsit többre vagy éppen kevesebbre, attól függően, hogy milyen gyorsan tudunk két csúszkát beállítani:

– a születési évünket, és

– a havi nettó fizetésünket.

Ha éppen 1980-ban születtünk és nettó (kézbe) 400.000 Ft-ot kapunk, akkor mindössze egyetlen kattintásra van szükség. A fenti csúszkán 1967 – 1996 között választhatunk, a lentin 150.000 és 1 millió forint között.

 

Amellett, hogy a kalkulátor rögtön kidobja a várható nyugdíjat, azt is megtudjuk, hogy ez mennyivel alacsonyabb a jelenlegi fizetésünknél és hogy milyen összegű havi megtakarítással tudjuk pótolni a hiányt.

 

Hogyan működik ez a kalkulátor?

 

Ez a kalkulátor a hivatalos, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kalkulátorán alapszik, így minél közelebb vagyunk a nyugdíjkorhatárunkhoz, annál pontosabb összeget kapunk. Ha az 1990‑es években születtünk, akkor a kalkulátor igencsak becslésekre hagyatkozik, mivel a hivatalos kalkulátor a jövő nyugdíjait nem számítja ki.

A kalkulátor 42 éves szolgálati idővel számol. Ha ennél jóval alacsonyabb vagy jóval magasabb a szolgálati időnk, akkor szintén nagyobb eltérések lehetnek.

A kalkulátor tehát nem egy pontos számot ad meg (a jövőt egyikünk sem látja, még egy program vagy algoritmus sem, szerencsé(nk)re), hanem tájékoztató jellegű.

 

Milyen lehetőségeink vannak állami nyugdíjunk kiegészítésére?

 

A lehetőségek tárháza közel végtelen: minden befektetés vagy megtakarítás, a legbiztosabbtól a legingadozóbbig megfelelhet. Három lehetőség azonban kiemelkedik a választási lehetőségek tengeréből: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Azért emeljük ki ezt a három terméket, mert ezeket hiába menedzselik privát, piaci pénzintézetek (általában biztosítótársaságok), ezeket a magyar állam adókedvezménnyel (20%-os visszaigényelhető személyi jövedelemadóval) támogatja.

Kinek melyik ajánlott?

 

Ha imádunk a pénzzel foglalkozni, sokat tőzsdézünk és kereskedünk értékpapírokkal, akkor a nyugdíj előtakarékossági számla lesz számunkra a nyerő választás: ez gyakorlatilag egy államilag támogatott értékpapírszámla.

 

Ha pont ellenkezőleg, nem szeretünk sokat foglalkozni a pénzzel, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás jön szóba. Rövidebb időszakra (max. 10-12 év) az önkéntes nyugdíjpénztár lehet jobb megoldás, míg hosszabb távon (legalább 12-15 év) a nyugdíjbiztosítás hozhat magasabb hozamokat és ez utóbbinál az életbiztosítás rész is megnyugtató lehet, amely már 40%-os rokkantságnál és halál esetén is szolgáltat, emellett egyszerűen és járulékoktól mentesen örökíthető.

Add a Comment